– Dr. Hocsi Mária jóvoltából........

A SE (Semmelweis Egyetem) Egészségtudományi kara Dietetikai és táplálkozástudományi Tanszékének kutatója, Gillingerné dr. Pankotai Mária ismertette annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyben kutatócsoportjának tagjaival a különféle paprikafajták C-vitamintartalmát mérték aszerint, hogy azok az érési folyamat mely szakaszában vannak, illetve melyfajta képviselői. A vizsgálatok alkalmával megállapították, hogy a C-vitamintartalom, vagyis az emberi fogyasztás optimalizálása szempontjából nem mindegy hogy mikor kerül az asztalra a zöldség. Eredményeik szerint a korán leszedett paprikákban lényegesen kevesebb a vitamintartalom, mint az utóérési folyamat után elfogyasztottban.

Sérült zöldség - csökkent vitamintartalom

A paprika érési csúcsa, vagyis a vitamintartalom szempontjából ideális időpontja akkor van, ha a növény magjai már beértek. Az ezt követő periódusban ismét csökkenni kezd a vitamintartalma, ugyanúgy, mint az éretlen fázisban. A különböző paprikafajták közül a piros színűekben a kutatók lényegesen magasabb C-vitamin tartalmat regisztráltak. Legjobb eredményt a kápia nevű, általában grillezésre, sütésre használt, élénkpiros színű paprika mutatta. A kutató hangsúlyozta: a vizsgálatok alkalmával legjobb eredményeket produkáló fajtáknál is csak akkor optimális a vitamintartalom, ha nemcsak a megfelelő időben szedik le, de távolra szállítást sem kell a zöldségnek elviselnie. Vagyis a táplálkozás szempontjából az érett, helyben termelt paprika az ideális. A vitamintartalom szempontjából az sem elhanyagolható, hogy a paprika az év mely hónapjában lesz szedésérett.

A téli, kora tavaszi hónapok üvegházban termelt zöldségkínálata ebből a szempontból kevésbé értékes. A legmagasabb C-vitamintartalom a nyári, őszi érésű, szabadföldi zöldségben lelhető fel. A kutatások azt a meglepő eredményt mutatták, hogy a sérült, féregrágott paprikák vitamintartalma minimális volt. Ebből a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy kár drága, de apró sérüléseket, rovarok által okozott szépséghibákat hordozó biozöldségeket vásárolni, mert azok sokkal kevesebb értékes tápanyagot tartalmaznak, minta hagyományos módszerrel termesztett, ám minőségileg kifogástalan változatuk.

A paprikán kívül a hazai gyümölcsök C-vitamin tartalmát is vizsgálták. Az eredményeik szerint a legmagasabb C-vitamin tartalma a bodza bogyójának van, azt követi a szeder és a fekete ribizli. Az itthon fellelhető bogyósgyümölcsök a jelentős C-vitamintartalom mellett számos egyéb, a szervezet számára nélkülözhetetlen hasznos anyagot tartalmaznak. Így például flavonoidokat, antocianidineket, az egészség megőrzés szempontjából rendkívül értékes antioxidánsokat. Az említett bogyós gyümölcsöknél a magas C-vitamintartalomhoz társulnak az antioxidánsok, amelyek együttes hatása a táplálkozás szempontjából rendkívül kedvező. Az antioxidánsokat a gyümölcsök kék festék tartalma aktiválja. Az egyetem kutatói laboratóriumi vizsgálataikat és méréseiket a nyitrai szlovák mezőgazdasági egyetem táplálkozástudományi tanszékének szakértőivel közösen végezték.

A munka során megvizsgálták a Közép-Európában általánosan fogyasztott bogyósgyümölcsök többségét, illetve néhány egyéb, antocianidin, vagy C-vitamin tartalmú gyümölcsöt, amelyek lakossági felhasználási módja hasonlatos a bogyógyümölcsökéhez. A mintákat a nyitrai botanikus kertből, illetve a budapesti piacokról szerezték be, mégpedig azok természetes érési időpontjában és stádiumában. A különféle gyümölcsökből lehetőség szerint több fajtát is megvizsgáltak. A mérési eredmények szerint kimagaslóan nagy volt az antocianidin és C-vitamin tartalma a feketebodza bogyóinak. E kedvező tulajdonságok ellenére a hazai piacon még kevésbé elterjedt az árusítása, mert a fogyasztók kissé idegenkednek tőle. A gyümölcsöt többségében az élelmiszeripar használja fel szörpökbe, lekvárokba keverve. Önálló gyümölcsként, ivóléként kevésbé népszerű.

Kiemelkedően magas C-vitamin és antocianidin tartalmat és rendkívüli antioxidáns aktivitást regisztráltak a kék mézbogyónál. Bár ez a gyümölcs még kevésbé ismert Magyarországon, azért észak-amerikai, szibériai és távol-keleti változata egyaránt fellelhető már a kertekben, és néhány faiskolában itthon is kapható. Az apró, 2-3 centiméteres, hosszúkás, májusban érő bogyók íze kellemes, zamatos.

A szeder, a kék áfonya, a kökény és a fekete ribizke is átlagon felüli C-vitamin és antocianidin tartalmat mutatott, valamint az Othello szőlő is. Magas C-vitamin tartalmat mértek a csipkebogyóban, a somban és a vörös áfonyában. A mérések szerint az antioxidáns aktivitás a kékszínűgyümölcsöknél szoros összefüggést mutat az antocianidin festéktartalommal: minél több kékfestéket tartalmaz az adott termés, annál erősebb az oxidatív hatása. Ugyanez viszont nem érvényes a vörös gyümölcsökre: azokban a piros festékanyag bár az antioxidáns aktivitást erősíti, a festékanyag erősödésével viszont párhuzamosan nem növekszik a gyümölcs

C-Vitamin tartalma. Vannak olyan gyümölcsök, amelyeknél a magas antioxidáns aktivitást nem a húsuk mutatja, hanem a magjaik. Ilyenek például a szőlő , a füge, a passiógyümölcs.

Vércukorszintet csökkent a resveratrol 

A vörösbor kedvező élettani hatásait már számos nemzetközi kutatás bizonyította. Világszerte közismert például az úgynevezett „francia paradoxon”, amelynek lényege, hogy Franciaország (és általában a mediterráneum) tradicionális vörösbortermesztő vidékein, a zsírban gazdag táplálkozás ellenére a lakók hosszabb életűek, minta kontinens más vidékein és körükben lényegesen kisebb a szívinfarktus és a stroke előfordulása.

Magyarországon ilyen tárgyú kutatást eddig még nem végeztek, a PTE ÁOK kutatói most első alkalommal vizsgálták a vörösbor egészségvédő hatásait, illetve hasonlították össze a hazai fehér- és a vörösbortermelő vidékeken élők egészségügyi adatait. A Wittmann István professzor irányításával tevékenykedő kutatócsoport kis létszámú betegcsoportokat vizsgált. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a vörösborban lévő antioxidáns, a resveratrol mennyisége milyen összefüggést mutat a diabéteszesek inzulintoleranciájával. Megvizsgálták, hogy a cukorbetegekre, akiknél közismert az inzulinérzéketlenség jelenléte, vajon milyen hatással van, és az milyen mértékű, a vörösborból kivont resveratrol. Azt is vizsgálták, hogy az anyagcserén kívül a testben milyen más folyamatokra lehet még pozitív hatása ennek az antioxidánsnak, illetve az milyen mértékben képes csökkenteni a káros mennyiségű szabadgyököket. A vizsgálatban részt vevő cukorbetegeket két csoportra osztották: az egyik egy hónapon át kapta a resveratrol kivonatot, a másik pedig placebót fogyasztott.

Négy hét elteltével a kutatók megállapíthatták, hogy a resveratrolt szedő cukorbetegek szervezetében a szabadgyökök mennyisége jelentősen csökkent, a kontrollcsoporté viszont nem. Ezzel párhuzamosan javult náluk az inzulin sejten belüli jelátvitele. Mindezek hatására javult a betegek inzulintoleranciája és a vérnyomásértékeik is kedvezőbbek lettek. A kutatók a fehér- és vörösbortermelő vidékek epidemiológiai adatait is összehasonlították: a statisztikák számaiból egyértelműen az látszik, hogy a vörösbort fogyasztó hazai borvidékek lakói tovább élnek, minta fehérboros régióké. A kutatók hangsúlyozták: vizsgálataik, és statisztikai elemzéseik viszonylag kis létszámú csoport adataival dolgoztak, ezért a végleges eredmények kimondásához további vizsgálatokra lesz szükségük.

(Forrás: Magyar Orvos)

Forrás: http://www.drnemethendre.com/b/vitaminhianyos-zoldsegek-dr-hocsi-maria-jovoltabol/#respond